2021-05-25

Légzőtorna

A POWERbreathe légző izom erősítőket világszerte használják a fő légzőizom a rekeszizom erejének, állóképességének javítására és a nehézlégzés légszomj csökkentésére. Készülékeink úgy működnek, hogy ellenállást váltanak ki, amikor belélegzel. Ez erősíti a légzőizmokat azáltal, hogy keményebben dolgoznak. Ez az úgynevezett belégzési izom edzés (IMT), ez olyan, mint a súlyzó a rekeszizom számára. A POWERbreathe számos légzési problémákkal küzdő embernek, sportolónak segített, bárki számára előnyös lehet aki a légzőizmát szeretné célzottan, gyógyszermentesen erősíteni! További információ: Apex Pharma Kft Telefon: 06-1-2021053 06-20-5148124 kövess minket a facebookon:

Tovább »

2021-05-25

MIÉRT FONTOS ÉS HOGYAN ERŐSÍTHETJÜK LÉGZŐIZMAINKAT OTTHON?

Aki átesett a COVID-19 betegségen maradványtünetet tapasztalhat. Egy friss tanulmány szerint a COVID-19 betegek fele nem tudott visszatérni a munkába 60 nappal a kórházi elbocsátás után! A súlyos COVID 19 –en átesett beteg fő légzőizma a rekeszizom (diaphragma) sorvad. A légzőizom sorvadása és az izom összehúzódás képességének csökkenése hozzájárulhat a kórházi kezelés után a funkcionális károsodások egyik gyakori okára. A koronavíruson átesett betegek tartós fulladásra (nehézlégzésre) és fáradtságra panaszkodtak még jóval az aktív fertőzés megszűnése után. Célzott légző izom erősítővel a powerbreathe eszközzel tudja erősíteni a légzőizmot. napi 2x30 belégzés az eszközön keresztül elégséges. További információ: Apex Pharma Kft Telefon: 06-1-2021053 06-20-5148124 Klikk ide:

Tovább »

2015-04-01

Légző izom erő és az oxigénfelvétel

Az oxigénfelvétel lassú komponense (V˙O2sc) egy fokozatos csökkenést mutat a munka hatékonyságát illetően, megerőltető, folyamatos kerékpározás alatt. Bár, ennek a "többlet" O2 felvételnek a nagy része a dolgozó izmok belső tényezőivel magyarázható, a feltételezések szerint a légző izom munka aránya is hozzájárulhat a V˙O2sc válaszhoz. Azonban, eddig egyik tanulmány sem adott átfogó elemzést a légzés mechanikai teljesítményéről (Pb) a V˙O2sc-höz kapcsolódóan, megerőltető testmozgás alatt. Módszerek: A mechinkus Pb-t mérték 12 rekreációs kerékpárosnál (24 ± 1 év, 70,9 ± 3,9 kg) nehéz és erős intenzitású kerékpározás alatt. A Pb rezisztív és elasztikus komponenseinek a mennyiségét meghatározták módosított Campbell diagrammal. Eredmények: A teljes Pb jelentősen nőtt (P < 0,05) a V˙O2sc fázis át, nehéz (Δ13 ± 2 J·perc−1) és erős munkaátmenetek (Δ219 ± 56 J·perc−1) alatt. Ennek a növekedésnek a mértéke viszonylag nagyobb az erős kerékpáros próbák (P < 0,05) alatt. A nagyobb "lassú komponens" emelkedése a teljes Pb-nél erős munkaátmenetek alatt a viszonylag nagyobb belégzési és kilégzési rezisztív Pb és rugalmas Pb növekedésének (P < 0,05) a következménye volt. Következtetések: Ennek a vizsgálatnak az eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a légzőizmok energetikai hozzájárulása a V˙O2sc amplitúdóhoz aránytalanul nagyobb az erős intenzitású edzéseknél, a nehéz intenzitásúakkal összehasonlítva.

Tovább »

2015-03-08

A hatékony légzőrendszer a kulcs az állóképességhez

Dr. Anthony Alessi, klinikai ideggyógyász professzor a Connecticuti Egyetemen, nem rég írt egy cikket a The Norwich Bulletinben, arról, hogy a hatékony légzőrendszer mennyire jelentős szerepet játszik az állóképességi sportolók sikerében. Az állóképességi sportolók légzőrendszere a legsebezhetőbb "mivel hosszú ideig hatékony légcserére vannak utalva". Azoknak a nagy intenzitású edzéseknek hatására, amelyet a sportolóknak ki kell bírniuk, a légzőrendszer teljesítőképességének határára kerül, és ez olyan légúti megbetegedéseket eredményez, mint a testmozgás okozta asztma (fizikai terhelés által kiváltott asztma). Tünetei: Légszomj, szorító érzés a mellkesban, köhögés, sípoló légzés, teljesítmény csökkenése. "Egy sor légzésvizsgálat szükséges, hogy ezeket a betegségeket meg tudjuk különböztetni és megtervezzük a kezelést." mondja Dr. Matt Hall, aki a Connecticuti Egyetem sportolóival dolgozik.Dr. Alessi így foglalja össze a cikkét "Az asztma és más légúti betegségek lehetnek intenzív testmozgás eredményei, de nem kellene akadályt jel enteniük egy verseny során, még a legmagasabb szinteken sem." Csak egy fajta edzés segíthet az állóképességi sportolóknak, hogy megerősítse a légútrendszerüket, ez pedig a POWERbreathe belégző izom edzés (IMT), amely az ellenállásedzés alapelveit alkalmazza, hogy erősítse a légző izmokat és növelje a kitartásukat. Mivel a POWERbreathe gyógyszermentes, ha egy sportolónak gyógyszert kell szednie, mondjuk asztma miatt, akkor továbbra is nyugodtan edzhetik a légző izmaikat a POWERbreathe-el, mivel nem vált ki reakciókat. Az erősebb légző izmok ellenállóbbak a fáradtságnak és így az állóképességük is nagyobb - így az állóképességi sportolók profitálnak belőle. Tehát a POWERbreathe-el az állóképességi sportolók sokkal ellenállóbbá tehetik a légutaikat, a légző izmok erejének és kitartásának javításával, valamint a légzőrendszerük hatékonyabb és ellenállóbb lesz. http://www.powerbreathe.com/blog/efficient-respiratory-system-is-key-for-endurance#sthash.Nh1WnqDw.dpuf

Tovább »

2015-03-02

Rekordlétszámú résztvevő a fogyatékos diákok országos úszó döntőjén

184 fogyatékos sportoló vett részt Debrecenben a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) úszó diákolimpiai döntőjén. Még soha nem sportolt együtt ennyi fogyatékos diák országos szintű úszóversenyen. Már a rendezvény előtt volt mit ünnepelni, hiszen az előzetes nevezések alapján 184 fogyatékos diáksportoló jelezte a részvételét a versenyre. Az országos diákolimpia megnyitóját Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó László, a FODISZ elnöke, valamint Becsky András, a Debreceni Sportcentrum ügyvezető elnöke tartotta. A FODISZ egyik célkitűzése, miszerint minden sérülés specifikumból képviseltesse magát diáksportoló, maximálisan megvalósult, hiszen a versenyen mozgássérült, értelmi fogyatékos, látás- és hallássérült diákok egyaránt a medencébe ugorhattak. A 184 versenyző 7 korcsoportban, 14 sérültségi kategóriában és négy versenyszámban (25 és 50 méteres távokon mellúszás, valamint szabadon választott úszás) tette próbára tudását. Az országos úszótalálkozón is érvényesült a FODISZ mottója: „Több, mint sport”. A fogyatékos diákok saját vetélytársaikat is bíztatták a célba érkezést követően. A fantasztikus buzdításnak köszönhetően mindenki győztesnek érezhette magát. A FODISZ vezetői örömmel nyugtázták azt is, hogy a versenyre több mint 30 iskolából érkeztek a diákok az ország számos pontjáról, ami azt jelzi, hogy a szövetség legfontosabb célkitűzése - miszerint minél több fogyatékos diák számára tegye lehetővé az egészségmegőrző mozgást és sportolást – egyre több, a szövetség szervezésében megrendezésre kerülő eseményen és rendezvényen valósul meg. FODISZ: „Több, mint sport!

Tovább »

2015-03-01

Úszók teljesítményfokozása a legális teljesítmény növelővel

A POWERbreathe belégzési izomerősítővel célzottan a légzőizmokat tréningezhetjük azokat 30-50% -kal erősíthetjük, jelentősen javítva teljesítményt. Az úszóknak a belégzés (és így a mellkas növekedése) a víz hidrosztatikus nyomása ellen történik, amely nagyobb, mint a levegő nyomása. Ez a nyomásbeli növekedés számos negatív következménnyel jár és az ezzel együtt járó vízszintes testhelyzet megnöveli a légző munkát. Ezen felül, a légzésnek összhangban kell lennie az ütemmel és ezért nem tetszés szerint történik. Korábbi kutatásokból kimaradt a légző izom fáradtság következménye az úszók körében. A közelmúltban publikált néhány cikket az úszással kapcsolatban, röviden összefoglalná a gyakorlati eredményeket? A munkám nagy része a légző izom fáradtság (Inspiratory Muscle Fatigue -IMF-) előfordulására és következményeire fókuszál, az úszás esetében. Megfigyeltük, hogy az IMF minden úszás fajta esetében előfordul és még a nagyon formában lévőknél is előfordul. Az úszóknak nem kell teljes erőbedobással úszniuk ahhoz, hogy belégző izom fáradtság (IMF) alakuljon ki. Például, a kritikus sebesség fölötti úszás (vagy kritikus úszás sebesség) 200m-es gyorsúszás alatt jelentkezik. Általában, ez megegyezik egy úszósebességgel, vagy azt meghaladva, 200m verseny idő 90%-ával. Ha a belégző izom fáradtság (IMF) nagy, akkor a dolgozó izmokba történő véráramlás romlik, így pedig a fáradtság hamarabb jelentkezik. Egy korábbi vizsgálatunk kimutatta, hogy a belégző izom erőnek meg kell haladnia a 19%-ot, hogy ez előforduljon. Mivel a belégző izom fáradtság (IMF) nagysága meghaladja a 19%-ot az edzett úszóknál, nagy valószínűséggel a végtagok izmai hamarabb elfáradnak. Azt is kimutattuk, hogy a gyorsúszás a belégző izom fáradtság (IMF) (úszás előtt idéztük elő) növeli a löketfrekvenciát és a légzés gyakoriságát, és csökkenti a csapások hosszát egyenletes tempójú úszás alatt 200m-es táv fölött. Mivel ezek a változások az ellenkeznek az edzők és az úszók szándékával, ezek hatással vannak az edzésekre, amelyeket az úszás javítására terveztek. Érdekes módon, hasonló változásokat figyeltünk meg a maximális sebességgel történő gyorsúszásnál is. Ennek a tanulsága az, hogy a belégző izom fáradtság (IMF) előfordul úszás alatt, még a nagyon jól képzett úszóknál is. Ez negatív hatással van a csapásokra, és megvan a lehetősége, hogy felgyorsítja a végtagok izmainak a fáradtságát. A jó hír az, hogy ez ellen tudunk tenni. Az edzők valahogyan fel tudják mérni az IMF-et high tech berendezések nélkül? Speciális felszerelés vásárlása nélkül, ami drága lehet, nem lehetséges ellenőrizni az IMF-et – az úszók nem feltétlenül tudják, hogy előfordul náluk. Azonban, ez leggyakrabban a légzés kellemetlen érzésével társítják, csakúgy, mint a légzés növekedésével és a löketfrekvenciával. De figyelni kell arra, hogy a löketfrekvencia és a légzés gyakorisága természetes nő az úszás sebességgel, a belégző izom fáradtságtól (IMF) függetlenül. Tehát a löketfrekvencia és légzés gyakoriság növekedésével nem kell rögtön azt feltételezni, hogy ez bizonyíték a belégzési izom fáradtságra (IMF), még akkor sem, ha az úszók kellemetlennek találják a légzést. Az IMF-et sokkal közvetlenebb méréssel tudjuk bizonyítani, és azt mondanám, hogy érdemes befektetni valamilyen mérőkészülékbe, ami a szájnyomást méri. Létezik optimális légzés a 200-as freestyle úszóknak? Érdekes kérdés az optimális légzés. Egy tanulmány szerint a ritka légzés nagyobb IMF-et eredményez, mint a gyakori légzés (egy lélegzetvétel minden negyedik csapásnál, minden második csapás helyett). Azonban, a mi kutatásunk nem talált kapcsolatot a légzés gyakorisága és az IMF között. Arra, jöttünk rá, hogy ha úszás előtt váltjuk ki a légző izom fáradtságot az IMF-et, akkor a légzés gyakorisága nőhet ennek eredményeképp. De amikor az IMF nagyságát hasonlítottuk össze a négy különböző csapás között 200m-es táv fölött, nem találtunk kapcsolatot az IMF nagysága és a tetszés szerinti légzés gyakoriság előfordulása között minden első, második, vagy harmadik csapásnál.De fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a légzés gyakorisága, a löketfrekvencia és a csapások hossza közti kapcsolatot. Mindhárom megváltozhat az IMF hatására, és kapcsolatot véltünk felfedezni az IMF és a löketfrekvencia, és az IMF és a csapások hossza között. Ha a belégző izom fáradtság (IMF) -től rövidebbek lesznek a csapások és a löketfrekvencia nő, hogy kompenzáljon, a légzés gyakorisága is nő, mert a légzés összhangban van a csapások ütemével, különösen gyorsúszásnál. A legjobb, amit jelenleg mondhatunk, hogy a belégző izom fáradtság (IMF) nagyságát nem befolyásolja a légzés gyakorisága, amikor az úszók levegőt vesznek nem kevesebb, mint egyszer minden harmadik csapásnál, egy 200m-es úszóverseny alatt. Nyilvánvalóan, több munka szükséges, hogy megértsük az IMF, a légzés gyakorisága, a löketfrekvencia és a csapások hossza közti kölcsönhatást. Csupán a légzés gyakoriságára való fókuszálás valószínűleg túl egyszerű. Más esetekből tudunk következtetést levonni (200 csapás, és más távolságok esetei)? A belégző izom fáradtság (IMF) nem csak a gyorsúszásra korlátozódik. Egy nem rég megjelent tanulmány szerint a belégző izom fáradtság (IMF) nagysága hasonló a hátúszás, mellúszás, pillangó és a gyorsúszás (18-22%-os tartomány) esetében, 200m-es gyors tempójú úszás után. Hasonlóképpen, a belégző izom fáradtságot (IMF) figyeltek meg 100m-es, 300m-es és 400m-es gyorsúszás után is. Ez azt jelzi, hogy nem csupán a távolság határozza meg a belégző izom fáradtságot, hanem az igény is aminek ki vannak téve. Ez az, amit várnánk. Van valamilyen bizonyíték arra, hogy az IMF fokozódhat, nem csak egy esettől (vagyis a kemény edzések nagy mennyiségben okoznak IMF-et)? Általában a kutatások megvizsgálták a belégző izom fáradtság (IMF) előfordulását és hatását egy úszásra, nem pedig egy edzésre való válaszul, vagy a több eseményen való versenyzéskor egy vagy két nap alatt. Az, hogy az IMF mennyi ideig áll fenn, a fáradtság típusától függ. Órákig is tarthat, talán még napokig is. az alacsony frekvenciájú fáradtságból való felépülés, de csak pár perc szükséges, hogy a magas frekvenciájú fáradtságból felépüljön (mindkettő perifériás fáradtság). Ha a belégző izmok sok munkának vannak kitéve, akkor tovább csökken a működőképességük, logikátlan lenne, ha az IMF nem halmozódna. Sőt, tudjuk, hogy az IMF nagysága az úszó sebességgel áll összefüggésben és ezért az edzés intenzitásával is. Azonban, egy bizonyos pontnál van egy fáradtság korlát. Az is lehetséges, hogy a belégző izmok elkezdhetnek felépülni a következő úszás alatt. Azt, hogy ez a forgatókönyv hogyan befolyásolná a teljes úszó teljesítményt, még nem tudjuk. Elképzelhető, hogy az úszó sebességet csökkenteni kell ebben a helyzetben. A fáradtság mértéke, például a karizmokban, lehet nagyobb, a gyorsaság mégis megmarad. Jelenleg egyszerűen nem tudunk többet az IMF-ről az úszás terén. Ön szerint mi a legjobb módja a légző izmok erősítésének? Egyértelmű, hogy a hagyományos úszó edzés önmagában nem elég, hogy védelmet nyújtson a belégző izom fáradtság (IMF) ellen. Az ilyen izmok célzott edzését javaslom, azaz a belégző izom edzést (IMT-POWERbreathe-el). Az edzés típusától függetlenül, az IMT-t könnyű beépíteni az edzésprogramba és az úszók otthon is elvégezhetik vagy az edző az edzésekbe is beépítheti – általában a készlet könnyű és többnyire kézi készülékről van szó. Az a fajta IMT, amit mi kezelünk (nyomás küszöb edzés) kb. 5 percet vesz igénybe naponta kétszer és 30 lélegzetvételből áll, mely egyenlő a maximum MIP~50%-os erejével. Láttuk, hogy a belégző izom erő mindössze hat hét alatt javul egy ilyen programmal, és a teljesítmény is. Azt is fontos megjegyezni, hogy egy célzott belégző izom edzés javíthatja az úszó időt. Ez megtehető ugyanazon POWERbreathe (IMT) készülék használatával rögtön egy verseny előtt. Általában egy ilyen bemelegítés kétszer 30 lélegzetvételből áll olyan terhelés alatt, amely egyenértékű a maximum MIP~40%-ával. Fontos, hogy amikor légző izom erősítést (IMT)-t végez vagy egy belégző izom bemelegítést, akkor a hiperventilációt el kell kerülni, mivel ájulást okozhat. Jelenleg milyen kutatáson vagy programon dolgozik vagy mit várhatunk a jövőben? Egy hamarosan megjelenő vizsgálatban (International Journal of Swimming Kinetics) bemutatjuk a vizsgálatainkat, melyek a belégző izom fáradtság (IMF) fejlődéséhez és mértékéhez kapcsolódnak az úszó sebességgel összefüggésben. Az úszó projektjeink tartalmazzák, hogyan lehet beépíteni az IMT-t (POWERbreathe) az úszás edzés programokba a hosszú távú előnyökért, továbbá, tartalmazzák azoknak az izmoknak a tevékenységét, amelyek kettős funkciót látnak el, segítik a légzést és a hajtóerőt, és a különböző légzés gyakoriság hatását az izom tevékenységen. Dr. Mitch Lomax sport és mozgástudomány kutató, adjunktus a Portsmouthi Egyetemen, az Egyesült Királyságban. A PhD-t(2007) és az MSc-t (kitüntetéssel, 2001)is a Bruneli Egyetem végezte, az Egyesült Királyságban, a BSc-t pedig (Hon) a Lutoni Egyetemen (1998). Akkreditált sport és mozgásttudomány tudós, a Brit Sportttudományi Társaság tagja (BASES), és a tanácsadója az Anglia Úszó Szövetségének.

Tovább »

2015-02-27

Támogatjuk a FODIsZ célkitűzését

A Fogyatékosok Országos Diák-és Szabadidősport Szövetsége (továbbiakban FODISZ) megvalósíthatósági tanulmányt készített „a Fogyatékosok Diák- és Szabadidősportja” címmel, azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljon a kistérségek, a megyék, a régiók és hazánk fogyatékosok diák- és szabadidősportja struktúrájának kialakításához, fejlesztéséhez. A fő cél, hogy egy korszerű civil sportszakmai központ kialakításával, optimális szervezeti, együttműködési létrehozásával, fenntartható struktúrában, a jelenleginél magasabb minőségi színvonalon és költséghatékonyabb eljárásokkal végezzük a fogyatékkal élők számára elérhetőbb, magasabb minőségű sportszervezői tevékenységet. A program megvalósítására a társuló, fogyatékosok diák- és szabadidősportját szervező, összefogó megyei szervezetek elkötelezettek, támogatják az érintett helyi intézmények, egyesületek és a fogyatékkal élő lakosság is. A FODISZ közhasznú szervezetként 2008. március 8-án alakult meg azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljon a kistérségek, a megyék, a régiók és hazánk fogyatékosok diák- és szabadidősportja struktúrájának összefogásához, fejlesztéséhez. A fő cél, hogy egy korszerű civil sportszakmai összefogás, együttműködés kialakításával magas minőségi színvonalon és költséghatékony eljárásokkal lássa el a fogyatékos emberek diák- és szabadidősportjához kapcsolódó feladatokat. Feladatának tekinti, hogy kialakításra kerüljön egy hálózatos szervezeti, és informatikai rendszerrel kapcsolt, az integráció, és a sportoló nemzet fogalmát tükröző, a fogyatékosok aktív és rehabilitációs diák- és szabadidősport lehetőségeit szinergiában megvalósító sportszakmai civil központ. A FODISZ szakmai múltja 2000-re nyúlik vissza, amikor az akkori központi sportirányítás útjára indította a fogyatékosok diáksport projektjét. 2004-ben Magyarország mind a 19 megyéjében és Budapesten megalakultak a fogyatékosok megyei (fővárosi) sportszövetségei, mely szövetségek hozták létre 2008-ban a Fogyatékosok Országos Diák – és Szabadidősport Szövetségét. Az alapító szövetségek közül 16 megyei szövetség rendelkezik önálló jogi személyiséggel, 4 pedig származtatott jogi személy. Tagszervezeteik révén teljes mértékben lefedik a diák- és szabadidősportban résztvevők sokszínű spektrumát. Képesek megtalálni, és szervezni a kistelepülésekben, szórványban elhelyezkedő és élő fogyatékos személyeket. Rövid helyzetértékelés • Közel 350 oktatási intézménnyel, és 200 egyesülettel, alapítvánnyal van kapcsolata. Gyakorlatilag valamennyi, a fogyatékosok diák- és szabadidő sportjában, részben versenysportjában résztvevő szervezettel informális kapcsolatban van, csakúgy, mint a megyei, települési önkormányzatokkal. • Sporteseményeink száma 2014-ben: 186 megyei, 12 regionális, 10 országos diáksport esemény. 64 megyei szabadidős program, 18 integrált szabadidős rendezvény. • A programokon részvevők száma diáksportban mintegy 8000 fő, szabadidősportban 6-7000 fő. A FODISZ regisztrált diák és szabadidős sportolói létszáma 15676 fő. • Ebből a rendszerből minden tudatosság és összehangoltság nélkül is tudott a Magyar Speciális Olimpia Szövetség, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Parasport Szövetség minőségi versenysport rendszerébe versenyzőket beemelni. • Diáksportunk tagoltsága ugyan még fenn áll, de a szakmai egyeztetések egyre inkább közelebb hozzák a mozgás-, látás-, és hallássérültek diáksportját. Ugyanakkor a szabadidősport rendszerben látjuk, hogy lehetséges az egymás közötti, és az épek sportjával történő integráció is. • A fogyatékosok sportja utánpótlás bázisa, jellégéből adódóan eltér az épekétől, több szegmensből adódik össze. Megjelenik benne a klasszikus diáksportra épülő utánpótlás nevelés, de szabadidős vagy rehabilitációs sporttevékenységből, felnőtt korban belépő fogyatékosok utánpótlás nevelése is. A sportági tagozódás mellett, a fogyatékossági specifikum szerinti. Fontos eleme a szociális háttér, a lakóhely, az egyén életkörnyezete. (Család, gyermekotthon, szociális otthon, állami gondozottság, integrált-szegregált képzés) Nem eléggé rendezett a sportszervezeti hátteret, hiszen jelen van oktatási és szociális intézmény, ISK, DSK, diáksport egyesület, sportalapítvány, sportegyesületből integráló és speciális. A FODISZ, állami feladatellátás szintjén lehetőséget nyújt az összes sérülés specifikum által érintett sportolói csoportnak is a versenyein való részvételre. • Ma Magyarországon nincs olyan oktatási intézmény, amelyben ne tanulna SNI/fogyatékos diák. Ezen tanulók bevonása a jelenlegi rendszerbe kis mértékben megoldott. Célkitűzések A FODISZ és megyei szervezeteinek célja, hogy egy többszereplős, minden sérülés specifikum sajátosságaira, hagyományaira támaszkodó, de egységes diáksport versenyrendszer és utánpótlás rendszer alakuljon ki a fogyatékosok sportjában. A diáksport versenyrendszer fejlesztésének és kiszélesítésének egyik fontos eszköze a Magyar Diáksport Szövetséggel (MDSZ) kötött együttműködési megállapodás. Az új kialakítású fogyatékosok diák- és szabadidősportja civil sportszakmai hálója, kevesebb energiával, gazdaságosabb erőforrás felhasználással nyújthat magasabb szintű szolgáltatásokat a fogyatékosok sportja egészének. A program megvalósítja az ideális sportszolgáltatás képét, amennyiben a preventív jellegű sporttevékenységtől és egészséges életmódra neveléstől, a diák- és szabadidősporton keresztül egészen a fogyatékosok rehabilitációjáig végigkíséri és biztosítja a sportoláshoz szükséges valamennyi feltételt, egymást erősítő, szinergikus rendszerben. • Az iskolai testnevelés területén: szakértői közreműködés a testnevelés és sport műveltség területén, tanórán kívüli, nem versenyjellegű – komplex iskolai mozgásprogramok, valamint inkluzív jellegű közösségi programok generálása. • Az iskolai sport területén: a diákolimpiai versenyrendszer működtetése és folyamatos fejlesztése, valamint tehetséggondozási és sportági utánpótlásbázis - szélesítő programok megvalósítása, tehetség kiválasztás és tehetséggondozás, fiatal sportolók kiválasztásának és képzésének segítése, előmozdítása, az utánpótlás bázis szélesítése. • Diáksportoló aktív létszám 30 %-s növelése. • Diákolimpia: a mozgás-, hallás-, látás- és értelmileg sérült tanulók diáksport versenyrendszerének működtetésére, szervezése, valamint az integráltan tanuló diákok széles körű bevonása a diákolimpiai versenyrendszerbe. • A Diákolimpia résztvevői: A tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák, általános iskolai tagozatok, az előkészítőszakiskolák és speciális szakiskolák fogyatékos tanulói, • FODISZ a diákolimpiai versenyeket 6 korcsoportban, hirdeti meg. Sportágak: atlétika, úszás, röplabda (zsinórlabda), labdarúgás, asztalitenisz, boccia, judo, kerékpár, kosárlabda, tájfutás, sakk, kézilabda, evezés, kenu, erőemelés, ergométeres evezés • 2015-ben tervezett programok: 200 - 220 területi diáksport esemény, 12 regionális és 30 országos diáksport esemény. • Sport tehetségháló program: Az iskola és területi diáksport programra támaszkodva tehetség kiválasztás és tehetséggondozás, tehetségek azonosítására és kiválasztására alkalmas körzeti és megyei diáksportversenyek szervezése. A programban résztvevő intézmények, pedagógusok motivációs jutalmazása. • A FODISZ, a fogyatékosok sportszövetségei és megyei szervezeteink koordinálásával „utánpótlás nevelési program” elkészítése és megvalósítása. • Nemzetközi események: A Szövetségnek, diák- és ifjúsági sport területén, összhangban az utánpótlás nevelési programmal, szükséges megjelennie a sport nemzetközi színterén, akár úgy, hogy ebben kezdeményező szerepet vállal. • A diák szabadidősport területen: fogyatékkal élő gyermekek és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészséges életmódra nevelésének és a testmozgás iránti igény viselkedéskultúrába való beépülésének elősegítése; Kis költségvetésű, elsősorban életmód sportágakra épülő, szabadban szervezhető programok megszervezése. • A diáksport versenyrendszerben megjelenő fogyatékos tanulók fizikai állapotfelmérése, a FODISZ sportszakmai célkitűzéseit alátámasztó elméleti tanulmányok, háttéranyagok készítése. • Humánerőforrás képzése, felkészítése a fejlesztési programok megvalósítására • Szabadidősport rendezvényeket szervez, ahol lehetőség szerint nemcsak értelmi fogyatékosok, hanem hallás-, látás és mozgássérültek is részt vehetnek, és kizárólag az önfeledt mozgáson és egészségmegőrző sportoláson legyen a hangsúly. Szövetségünk a fenti célok elérése érdekében biztosítani szeretné megyénként 2-4 szabadidősport esemény megszervezését, valamint több országos és regionális integrált szabadidősport alkalmat szervez meg a 2015-ös esztendőben.

Tovább »

2015-02-23

A POWERbreathe-el nagyobb teljesítményre képes kevesebb oxigénnel

Az Outside Magazine-ban Alex Hutchinson javasolja, hogy "a belégző izmok edzésével, nagyobb teljesítményre lehet képes, kevesebb oxigénnel". A cikk, melynek a címe Mi a titok, mely segítségével a legnagyobb teljesítményt nyújthatja nagy magasságban? Dr. Mitch Lomax vizsgálatát foglalja össze arról , hogy miért érdemes a rekeszizmot belégző izom erősítővel tréningezni (IMT). A tanulmányban részt vett 14 brit katonai expedíciós tag, akik a Barun völgybe túráztak, Nepálban, 27.766 láb felett, Makalura, a világ 5. legnagyobb csúcsára. A 14 önként jelentkezőnek a fele véletlenszerűen előírt POWERbreathe belégző izom edzést használt, 4 hétig, az expedíció előtt. Az expedíció után az eredmények kimutatták, hogy amikor a POWERbreathe-t használó csoport megérkezett a Base Campbe (18,000 láb), az artériás oxigén telítettségük 14%-kal alacsonyabb volt, mint tengerszinten, a csapat többi tagjával összehasonlítva, akiknek a telítettsége 20% volt - nem elhanyagolható, 6%-os előnyt tapasztaltak.

Tovább »

2015-02-17

Légzőmunka a kerekesszékes sportoknál

Kerekesszéket használóként tapasztalhatott légző rendszeri nehézségeket, mert ha a hasi és a mellkasi izmok, beleértve a rekeszizmot is, sérültek, sokkal nehezebb lélegezni, különösen sportolás közben. A sérülés idegrendszeri szintje határozza meg, hogy milyen mértékben jelent problémát a légzés az Ön számára. Ha nyaki és hát gerincvelő sérülése van, akkor a tüdőgyulladás és más tüdőproblémák sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az Ön számára. Légzés edzés Egy tanulmány megvizsgálta a belégző izom edzés (IMT) hatását a légző funkciókra és az ismétlődő propulziós sprint teljesítményre a kerekesszékes kosárlabda játékosoknál. A POWERbreathe IMT edző készülékről beszámolt tapasztalatok szerint „csökkent a légszomj” és „csökkent a mellkasi szorítás az edzés alatt”. Bemelegítés a POWERbreathe-el kerekesszékes sportoknál A POWERbreathe bemelegítés növeli a belégző izom teljesítményt. Kutatások bizonyítják, hogy egy átlagos edzés előtti bemelegítés nem készíti fel a belégző izmokat (légző izmokat) a kemény gyakorlatokra, és a belégző bemelegítés bizonyítottan növeli a teljesítményt. Levezetés és felépülés a POWERbreathe-el kerekesszékes sportoknál A POWERbreathe-el való levezetés csökkenti a tejsav mennyiséget edzés közben és felgyorsítja a kiürülését. A POWERbreathe levezetés segíthet felgyorsítani a tejsav kiürülését, sokkal hatékonyabban mint a többi hagyományos aktív helyreállási stratégia. Kututatók rájöttek, hogy a rögtön edzés utáni kis terhelés elleni légzés csökkenti a tejsav mennyiségét 16%-kal. Ráadásul, az átlagos aktív felépüléshez képest, aminél 5 percbe telik, hogy felgyorsítja a tejsav kiürülését, a belégzési terhelés csökkenti a tejsavot amint a gyakorlatokat abbahagyja. Ráadásul, belégzési terhelés alatt, a tejsavkoncentráció már 5 perc után megegyezik egy 15 perces passzív felépüléssel.

Tovább »

2015-02-16

Edzés közben: Vegyen egy kis levegőt

A légzés javítás fontosabb lehet, mint azt korábban hittük, és a sportolók fejlődhetnek csupán azáltal, ha jobban odafigyelnek a légzésükre amikor épp nem kerékpároznak írja Nick Morgan a Bike Radar/Cycling Plus-ban. Az ’ Edzés közben: Vegyen egy kis levegőt’ című cikk először is meghatározza a légzési folyamat két részét: 1. A tüdő szerepe, amely oxigénfelvételkor kitágul és a szén-dioxid kibocsátáskor összhúzódik. 2. A vér szerepe, amely a tüdőtől az izmokhoz szállítja az oxigént és aztán a szén-dioxidot visszaszállítja, hogy kibocsátható legyen. Nick azt is részletezi, hogy az edzés fiziológusok a múltban teljesen figyelmen kívül hagyták a tüdőt és az oxigénszállításra helyezték a hangsúlyt, mert látták, hogy a tüdő mérete vagy kapacitása nem változik edzés után, és így arra a következtetésre jutottak, hogy a tüdő nem korlátozza a fizikai teljesítményt. Helyette inkább az oxigénszállításra koncentráltak, amely az edzések hatására javult. Azonban, ez korábban volt, és mára az elméletek megkérdőjeleződtek. Egy tudóscsoport „egyetértett abban, hogy a tüdő ventiláció nem befolyásolta az állóképességet, de megfigyelték, hogy a tüdő kitágulásához és összehúzódásához izommunka szükséges. Ezekenek az izmoknak energiára van szükségük, mint a többi izomnak, így ezeknek az izmoknak az edzése indokolt, hogy hatékonyabbak legyenek és a teljesítményük javuljon.” Alison McConnell professzor a Bruneli Egyetemről megállapította, hogy „Amikor edzünk, a légző izmok nagyon keményen dolgoznak, és ez beindít egy olyan reflexet, hogy a vérerek a végtagokban összehúzódnak”, mondja. „Ezt a vádli izmával bizonyítottuk be. Légző izom edzés után, ugyanaz a gyakorlat nem indította be a reflexet, ami azt jelenti, hogy több vér áramlott a vádliba és javult a teljesítmény. Nagyobb tanulmányok, amelyekben szerepeltek kerékpárosok, evezősök, és futók, egyetértenek a fenti következtetéssel, hogy jelentős javulás lehetséges. New York Állami Egyeteme 15 versenyszerűen sportolót tesztelt. A sportolóknak napi 30 percig kellett légző gyakorlatokat végezniük 4 héten keresztül, hogy megfigyeljék, hogy fokozza-e a kitartást az időfutamok alatt. „Átlagosan 4%-kal javította, a kontroll csoporthoz képest. Ezt két korábbi tanulmány is megerősítette, kimutatva, hogy a légző gyakorlatok 25km-es és 40km-es időfutamon 2,5%-kal javították a teljesítményt.” Azoknak a kerékpárosoknak, akik szeretnék alkalmazni ezt a légzés edzést, McConnell napi kétszer 30 légzést javasol, a POWERbreathe –t használva, 4-6 hétig, nyugalmi állapotban, és aztán amikor könnyen végezhető, ülve folytassa az edzést, így a légző izmok hozzászoknak, hogy olyan pozícióban dolgozzanak, mint amikor a kerékpáron ül.

Tovább »

2015-02-16

Irány Tokió Program

A Magyar Triatlon Szövetség szakmai bizottsági ülésén szóba került a hazai sportolóink legális, doppingmentes teljesítménynövelő hatású POWERbreathe használata. A Szakmai Bizottság felkérte Szabó Zitát, hogy az Irány Tokió Programban esetleg alkalmazásra kerülő PowerBreathe készüléket az Egészségügyi-, Tudományos és Doppingellenes Bizottság soron következő ülésén, mint előterjesztő mutassa be. Kérjen véleményt az eszköz használhatóságával kapcsolatban. 2014-ben a Magyar Antidopping Csoport a POWERbreathe légzőizom erősítőt bevizsgálta és megállapította, hogy a WADA tiltólista tiltott módszerek csoportjában nem szerepel.

Tovább »

2015-02-13

A légzőizmok anyagcserére gyakorolt hatása, mint korlátozó sportteljesítmény

Számos tanulmány támasztja alá a ventilációs fáradtságot (amikor a légző izmok képtelenek a mellhártya általi nyomásra) (Chicharro, 2010) egy teljesítményt korlátozó tényező, különösen ott, ahol állóképességre van szükség (mint a maratonnál, evezésnél, úszásnál, triatlonnál, stb.) Az alábbi tanulmány The Journal (2007) of The Physiological Society-ban jelent meg, 'Insights into the role of the respiratory muscle metaboreflex'. (Betekintés a légző izmok anyagcsere reakciójának a szerepébe) néven. Az egyik korlátozó tényező, amire a további tanulmányok összpontosítanak, hogy a légző izmok metabolikus reakciója (RMMR) sajátos hatása mennyire meghatározó különböző esetekben. Az RMMR okozta légző izom fáradtság, amely révén a III és IV afferensei elérik a supraspinalis szintet, szimpatikus hatást kiváltva a perifériás mozgató izmok érszűkülete által, amely fokozza az aktív izmok fáradtságát és növeli az erőfeszítés érzetét, hozzájárulva a korlátozó tényezőhöz, amely az intenzív aerob testmozgáshoz köthető (Romer and Polkey, 2008). Az aerob teljesítménynél a teljes energiaigény nem korlátozó tényező (Santalla, 2009), az energiatermelés adott időben a fáradtság meghatározója... a "metaboreflex". A mégző izmok számos mechanizmust beindítanak, így a légző izom fáradtság hatással lehet a teherbírásra (Jack mackerel, 2010, Santalla 2010, Romer and Polkey, 2008), számos kardiorespiratorikus kölcsönhatást kiváltva: A tüdőben - A rekeszizom és a légzést kiegészítő izmok fáradtság okozta összehúzódása - Fokozott reflexek aktiválta metabolitok - Megnövekedett afferens kisülés (III-as és IV-es sáv) Az izmokban - Fokozott efferens szimpatikus távozás - Fokozott érszűkületi területek - Csökkent oxigénszállítás - Fokozott mozgásszervi izomfáradtság - Fokozott érőfeszítés érzete Egy kísérletben, amit kerékpárosokon végeztek (Fischer, 2013), a résztvevőket arra ösztönözték, hogy edzés utáni izom ischaemia alakuljon ki metaboreflexel, azt jelezve, hogy a megnövekedett pulzusszám és a szív paraszimpatikus tónus részleges visszavonása, főként a megnőtt szív szimpatikus tevékenységnek tulajdonítható, és csak edzés után nagy izomtömeggel. Légző izmokról (és mechanikus) beszélünk; a vegetatív idegrendszer, a központi idegrendszer és a kardiovaszkuláris rendszer szabályozás az emberi szervezetben. Douglas R. Seals vizsgálatában felmerült, hogy az RMMR képviselte a szervezet "Robin Hood"-ját a mozgásszervi izmokhoz (Seals, 2001), meghatározva azt, hogy ez a reflex lehet a fő célja a légző izmokhoz történő oxigénszállításnak, ami garantálja, hogy a tüdő ventilációs képessége, a véráramlatban lévő gázok megfelelő áramlása és a pH és az általános szerv homeosztázis fennmarad.A reflexió a "létfontosságú szerv", amely a tüdőfunkciók és a légző izom perfúzió támogatásáért felelős, különösen fiziológiai állapot alatt amiben verseny folyik a szív teljesítményéért, mivel a gyakorlatok maximális vagy szubmaximális intenzitásúak. Ez pedig felülírja a mozgásszervi izmokat. Általában ez a jelenség azokra a sportokra vagy versenyekre jellemző, ahol általában harc van a légzőizmok és a mozgásszervi izmok között a véráramlásért. Ezt meghatározni nem olyan egyszerű, mivel ez is a központi idegrendszer beavatkozásától függ, amely hatással van néhány fiziológiai és pszichológiai válaszra, mint például az erőfeszítés érzékelése. Összességében elmondható, hogy a metabolikus kompromisszumos reflexiókra összpontosítva mindkét izom (a légzőszervi és a mozgásszervi) maximális vagy szubmaximális, nem pedig aerob kapacitáshoz kapcsolódó.

Tovább »

2015-02-13

Az oxigénfelvétel a légzőizmokban eltérő a férfiaknál és a nőknél

A The Journal of Physiology nemrég jelent meg (2015.február 03.) és online is a MedicalXpress-ben, egy tanulmány, melynek a kutatásvezetője William Sheel professzor a Brit Columbia Egyetemről. Sheel professzor csapata megállapította, hogy a szubmaximális és a maximális edzésintenzitásnál a belégző izmok (a légzéshez használt izmok, mint a rekeszizom vagy a bordák körüli izmok) több oxigént igényelnek a nők esetében, mint a férfiaknál. Ez azt jelenti, hogy a nőknek több energiára van szüksége a légzéshez, mert a teljes oxigén egy jelentős része a légző izmokhoz irányul. Sheel professzor elmagyarázta, hogy "Edzés közben gyakrabban kell levegőt vennünk, és így a légző izmoknak keményebben kell dolgozniuk és több energiát használnak, Az eredményeink azért fontosak, mert megmutatják, hogy a légzés metabolikus költsége edzés alatt sokkal nagyobb a fiatal egészséges nőknél. Tudjuk, hogy a többi vázizomhoz hasonlóan a légzőizmoknak is elegendő véráramlásra van szüksége, hogy megfeleljen az oxigénigényeknek. "Aminek az az eredménye, hogy bár további vizsgálatok ajánlottak, ha a nőknek több oxigénre van szüksége a légzéshez, akkor valószínűleg nagyobb véráramlás szükséges a légző izmaikhoz, maximális terhelés alatt. Így, a fizikai teljesítményük alacsonyabb lehet, mert a lábakhoz kevesebb vér áramlik." Ez azt jelenti, hogy a belégző izmok képesek ellopni a vért a többi dolgozó izomtól és így rontják a teljesítményüket. Azonban, nincs minden elveszve, mert amikor POWERbreathe-t használ megfelelő edzés ellenálláson, akkor az izmok alkalmazkodni fognak, megnövelve az erejüket és a kitartásukat. Dominelli PB, Render JN, Molgat-Seon Y, Foster GE, Romer LM and Sheel AW (2015) Oxygen cost of exercise hyperpnoea is greater in women compared with men. 10.1113/jphysiol.

Tovább »

2015-02-12

A futó teljesítmény korlátozása – a légző munka szerepe

A Journal of Sports Science and Medicine nevű lapban megjelent egy tanulmány, amely a törzs izmainak fáradtságának előfordulását vizsgálta magas intenzitású futás során és hogy ez hogyan korlátozza a teljesítményt. Ezen kívül, a másodlagos célja az volt a tanulmánynak, hogy megfigyelje, hogy a légző izmok munkája hozzájárul-e a törzs izmainak fáradásához. A vizsgálatból kiderült főbb pontok: •Egy magas intenzitású, maximális futás okozhat hasizomfáradtságot a futóknál. A törzs izmainak fáradtsága, ami részben a hasonló légző munkával áll összefüggésben, korlátozhatja a futók állóképességét. •A korábbi elképzelést alátámasztja, hogy a belégző izmok megoszthatják a törzset stabilizáló munkát intenzív edzés alatt, ugyanakkor növeli a légzésre való igényt. •A belégző izom edzés, a kifejezetten futók számára kialakított edzésrendszerrel együtt lényegesen javítja az edzés hatékonyságát a törzs izmainak esetében funkcionális módon, hogy megbirkózzon a kihívásokkal egy intenzív edzés során. Anatómiailag a belégző és a kilégző izmok kettős szerepet játszanak a légzésben és a törzs izmainak stabilizálásában edzés közben, de azt nem lehet tudni, hogy a légző munka intenzív és folyamatos futás során hozzájárul-e a törzs izmok működésének teljes változásához. A fő belégző izom, a rekeszizom, bizonyítottan akkor dolgozik, amikor nem légúti tevékenységekre kerül sor, beleértve a súlyemelést és a bicepsz erősítést (Al-bilbeisi and McCool, 2000) de a törzs izmainak és a légző izmok működésének a kölcsönhatása a törzs stabilizálásánál intenzív és folyamatos futás alatt még nem egyértelmű. Így a tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja: 1.A törzs izmok fáradtságának az előfordulása és hogy ez mennyire korlátozza az edzés teljesítményt folyamatos, magas intenzitású futás alatt. 2.A légző izmok munkája intenzív futás alatt hozzájárul-e a törzs izmainak a lehetséges elfáradásához. (Az újonnan érvényesített állóképesség plank teszt, amit arra használtak, hogy megvizsgálják a változásokat a teljes törzs izomzat működésének a fáradtságával.) Tanulmány The Occurrence of Core Muscle Fatigue During High-Intensity Running Exercise and its Limitation to Performance: The Role of Respiratory Work J Sports Sci Med. May 2014; 13(2): 244–251. Tomas K. Tong, Shing Wu, Jinlei Nie, Julien S. Baker, Hua Lin Összefoglalás A kísérleti vizsgálatokat követően a tanulmányból kiderült, hogy a fáradásig tartó intenzív futás hozzájárul a törzs izmainak a fáradtságához a hosszútáv futóknál és részben a fizikai terhelés által kiváltott légző munkának tulajdonítható. Továbbá, az is kiderült ebből a tanulmányból, hogy a légző munka kettős szerepe a légzés és a törzs stabilizálása intenzív futás alatt arra enged következtetni, hogy „a belégző izom edzés, a kifejezetten futók számára kialakított edzésrendszerrel együtt lényegesen javítja az edzés hatékonyságát a törzs izmainak esetében funkcionális módon, hogy megbirkózzon a kihívásokkal egy intenzív edzés során”.

Tovább »

2015-02-10

Hogyan kell irányítani a légzést futás közben?

A légzés, ez az amit születésünk óta végzünk és ez az ami sok futónak nehézséget jelent. Ha megtanuljuk a légzésünket irányítani javul a futási teljesítményünk. A Kanadai Futó Magazin-ban (Canadian Running Magazine) olvasható, hogy a légzőizmok edzése a POWERbreathe-el miért olyan előnyös. Azoknak a futóknak segít akik szeretnék javítani az állóképességét. "Amikor belélegez, az oxigén a dolgozó izmokhoz áramlik és energiát hoz létre. Amikor a teste mozog és az izmai dolgoznak, az oxigénben gazdag vérre nagyobb szükség van. Ezért, a légzőrendszerének keményebben kell dolgoznia, hogy tudja tartani a tempót." És pontosan ez az, ahol a POWERbreathe belégző izom edzés segít. Itt elolvashatja a cikket: http://runningmagazine.ca/how-to-control-breathing-while-running/

Tovább »

2015-02-01

62 Millió forint kutatási támogatás a legális teljesítménynövelő eszközre

Légzőizom erősítő (IMT) használata növeli a sportolók teljesítményét. A belégző izom fáradtság (IMF) minden úszásnem esetében előfordul. A légző izom fáradtság jelentős teljesítményt korlátozó tényező az úszóknál. Klinikai kutatások igazolták, hogy a belégző izom erősítő használatával (IMT ,POWERbreathe) jelentős teljesítmény javulást eredményez a futók ,úszók ,triatlonosok, kerékpárosok, labdarúgók körében. Jelentős mintegy 62 millió forint támogatást nyert Dr. Mitch Lomax kutatócsoportja a FINA-tól, a Nemzetközi Triatlon Szövetségtől és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól kutatás-fejlesztésre. Jelenleg több, mint 500 klinikai vizsgálat áll rendelkezésre, több, mint 60 országból a Belégző Izom Erősítők alkalmazásának jelentőségéről. Dr. Mitch Lomax sport és mozgástudomány kutató, adjunktus a Portsmouthi Egyetemen, az Egyesült Királyságban. A PhD-t(2007) és az MSc-t (kitüntetéssel, 2001)is a Bruneli Egyetem végezte, az Egyesült Királyságban, a BSc-t pedig (Hon) a Lutoni Egyetemen (1998). Akkreditált sport és mozgásttudomány tudós, a Brit Sportttudományi Társaság tagja (BASES), és a tanácsadója az Anglia Úszó Szövetségének.

Tovább »